Eper a fáról

Ebben a nagy melegben gyorsan leérik a fekete eperfa (Morus nigra). Gyümölcse frissen fogyasztva az igazi, rendkívül zamatos, és nagyon egészséges. Készíthető belőle gyümölcslé vagy lekvár is. A fehér eperfa (Morus alba) termései kicsit később érnek, nagyjából akkor lehet kezdeni a szüretelését, amikor a fekete eperfáról az utolsó gyümölcs is lefogyott. Szerintem a fekete eper ízletesebb, de a fehér tagadhatatlan nagy előnye, hogy nem fog, így kisgyerekek akár világos ruhában is bátran csemegézhetnek belőle, nem lesz csupa lila a kezük, arcuk, ruhájuk, és minden egyéb alkatrészük.

Jukka (Yucca)

Monumentális virágzattal örvendeztet meg minden nyáron a jukka, más néven pálmaliliom. Lenyűgöző, embermagasságú virágszál, tele kehely alakú bókoló fehér virágokkal. Ezt az évelőt csak el kell ültetni, utána alig igényel ápolást, s szinte mindent kibír, téli fagyot és nyári forróságot egyaránt. Impozáns virágai hetekig szépek, s hegyes kékeszöld levelei egész évben díszítenek.

 

Lebegő rózsa

Egyetlen rózsaszál, önmagában is csodás asztaldísszé válhat. Vágjuk rövidre a szárát, töltsünk félig vízzel egy egyszerű formájú üvegvázát, ejtsük bele a virágfejet, és kész is. Olyan mintha egy kis tavon lebegnének a szirmok. Én nagyon szeretem az ilyen dekorációt, egyszerű, már-már minimalista, mégis hangulatos.

Rózsa nyári metszése

Már javában nyílnak és illatoznak a rózsáink. Tearózsa, futórózsa, parkrózsa, mindegyik virága gyönyörű, színes, és illatos. A rózsák többsége újabb friss virágokkal hálálja meg, ha időben eltávolítjuk róluk az elnyíltakat. A metszéskor az elnyílt virágot akkora szárral szoktam levágni, hogy azon legalább egy levélpár is legyen. (Ha a vessző mérete megengedi, akkor kicsit lejjebb, a második ötlevélkés levélpár felett célszerű metszeni.)

Levendula szárításhoz

Először nyílnak a tavaly elültetett levenduláink. Próbáltam félárnyékos helyre is telepíteni, de nem igazán vált be, a tűző napra került példányok sokkal szebben fejlődnek. A levendula szárítva is megőrzi erős illatát; csokorba vagy koszorúba kötve szép szárazdísz lehet egész télen. Szárításhoz akkor szedem le a levendulát, amikor az első virágok kezdenek nyílni rajta (vagy már teljesen kivirágzott), majd kis csokrokba kötve, szellős, esőtől védett helyen, fejjel lefelé lógatva szárítom.