2010. november 7., vasárnap

Borzaskata (Nigella damascena)

A borzaskata nyári virágágyakban, és téli száraz csokrokban is pótolhatatlan. Magja március végén, április elején helybe vethető. Ha elágazó „bokros” növényeket szeretnénk, akkor hagyjunk a növények közt nagyobb sortávolságot, vagy vessük a magokat kis csoportokba egymástól legalább arasznyi távolságra. A borzaskatáknak több színváltozata létezik, én leginkább az égszínkék virágúakat kedvelem, de a vegyes színkeverékek is nagyon jól mutatnak, vannak köztük világoskék, rózsaszín, és fehér virágúak is. A borzaskata lágy szirmait kusza tűszerű levélkék övezik. A virág elnyílása után a magok körüli burok nagy ovális alakra fúvódik, s külsején dekoratív barnás csíkok jelennek meg. Szárításhoz a bogyók felfújódása után gyökerestül szoktam felszedni a növényeket. Megvárhatjuk míg a termések szépen bebarnulnak, de akár zölden is begyűjthetők, mindkét esetben megtartja leszedéskori színét egész télen.


Nincsenek megjegyzések: