2010. szeptember 6., hétfő
Enciánfa
Tavasszal kaptunk egy enciánfát (Solanum rantonettii). A fagyok elmúltával rögtön kiültettük a kertbe, és nyár közepétől szinte folyamatosan hozza érdekes sötétkék színű virágait. A növény fagyérzékeny, ezért télre ki kell ásni, mi egy nagy cserépben, az alagsorban fogjuk teleltetni. Ilyenkor hűvös, sötét helyet, és csak minimális öntözést igényel. Tavasszal, a kiültetés előtt kell metszeni, lehet bokor, vagy kis fácska formára is nevelni. Nyári félfás dugványozással szaporítható. A leírások szerint télikertben egész évben virágozna.
2010. szeptember 1., szerda
Hortenzia (Hydrangea) színváltása
Évek óta fejlődő hortenzia bokraink a csupa egyszínű virágok helyett vegyes, világoskék, lilás, és rózsaszín virágokat hoznak az utóbbi néhány szezonban. Nagyon érdekes, hogy gyakran még egyazon bokron is különböző árnyalatú virágok nyílnak. Nemrégiben kis támfalat építettünk a sövény közelébe, aminek a külső felülete porózus, mészkő jellegű terméskővel lett burkolva, valószínűleg az ebből kioldódó ásványok miatt módosult a hortenziák színe. Az eset kapcsán kicsit utánanéztem, hogyan lehet befolyásolni a hortenzia virágok árnyalatát. A hortenzia fajtája mellett a talaj pH szintje a meghatározó, az alacsony pH szint kék, magas pH szint rózsaszínű, a kettő közti pedig lilás virágokat eredményez. A pH színt befolyásolja azt is, hogy a növény mennyi alumíniumot vesz fel a talajból, az alumíniumtól kékek lesznek a virágok. Ha kékíteni szeretnénk a szirmokat, adjunk a talajhoz sok szerves anyagot, kávézaccot, alacsony foszfortartalmú és magas káliumtartalmú műtrágyát, illetve az öntözővízbe tegyünk Al-szulfátot (timsót). A virágok inkább rózsaszínek lesznek ha dolomit tartalmú meszet, illetve magasabb foszfortartalmú műtrágyát használunk. A segédanyagok adagolását nem szabad túlzásba vinni, mert károsíthatja a növényt. Konténerben tartott töveknél könnyebb a segédanyagokat pontosan adagolni.
Kapcsolódó bejegyzés: Hortenziás asztaldísz készítése lépésről lépésre
Kapcsolódó bejegyzés: Hortenziás asztaldísz készítése lépésről lépésre
2010. augusztus 26., csütörtök
Kovászos uborka - nap nélküli trükk
A nyári időszak elengedhetetlen kelléke nálunk a kovászos uborka. Fogyasztjuk főételek mellé, szendvicsekhez, vagy csak úgy magában vitamindús hűs csemegeként. A házi kovászos uborka készítése nem nagy kunszt, csak bele kell pakolni a hozzávalókat egy nagyobb üvegbe, kitenni az egészet a napra, s kedvező időjárás esetén pár nap alatt magától elkészül. De mit lehet tenni, ha időközben esősre fordul az időjárás? Nagyim bevált módszere erre az esetre: az üveget tegyük a mosogató mélyebb medencéjébe, majd töltsük fel jó meleg vízzel a mosogatót, s hagyjuk így míg a víz kihűl. Ezt ismételjük meg a nap folyamán még néhányszor. Bár ez az eljárás macerásabb, mint hagyni hogy a napsugarak végezzék a dolgukat, azonban így hűvös borús napokon rásegíthetünk az érési folyamatra, és biztosan nem megy tönkre az uborka. Ez a trükk akkor is beválik, ha egyáltalán nincs lehetőségünk az uborkakészítés során napos helyre tenni az üveget (például városi lakásban élünk és nincs erre alkalmas benapozott területünk.)
S végül egy egyszerű recept kovászos uborka készítéshez, én így csinálom:
Egy csomag friss kapor
Vastagabb szelet fehérkenyér
Cukor, só,
5literes üveg
Egy fazékban felforralok 3 liter vizet, amibe előzőleg literenként egy csapott mokkáskanál cukrot, és 1,5 csapott evőkanál sót teszek.
Az uborkát alaposan megmosom, a felületét kis kefével is átsikálom. A két végét lenyisszantom, majd hosszában bemetszem egyszer, majd erre merőlegesen még egyszer. A vágások keresztben átszelik a szemet, de hosszában nem futnak végig, hogy uborka ne essen darabokra.
Amikor a felforralt víz annyira kihűlt, mint egy forró fürdő, (vagyis már bele lehetne nyúlni), óvatosan az uborkára öntöm. Az üveg tetejére kis tálkát teszek, alá pedig egy kicsit mélyebb tányért vagy tálat, hogy az esetleg kiforró uborkalét felfogja.
Végül az üveget napos ablakpárkányra teszem, vagy használom a nap nélküli trükköt. 3-4 nap alatt elkészül. Ekkor a kenyeret és a kaprot kidobom a tetejéről, az uborkákat befőttesüvegbe vagy üvegtálba szedem, s rászűröm a levet hogy ellepje. Hűtőszekrényben tárolva 10-14 napig biztosan megőrzi a minőségét. Jó étvágyat hozzá!
S végül egy egyszerű recept kovászos uborka készítéshez, én így csinálom:
Hozzávalók:
Bő két kiló (2,1-2,4 kg) uborka, lehetőleg hasonló méretű nagyobbacska szemek Egy csomag friss kapor
Vastagabb szelet fehérkenyér
Cukor, só,
5literes üveg
Egy fazékban felforralok 3 liter vizet, amibe előzőleg literenként egy csapott mokkáskanál cukrot, és 1,5 csapott evőkanál sót teszek.
Az uborkát alaposan megmosom, a felületét kis kefével is átsikálom. A két végét lenyisszantom, majd hosszában bemetszem egyszer, majd erre merőlegesen még egyszer. A vágások keresztben átszelik a szemet, de hosszában nem futnak végig, hogy uborka ne essen darabokra.
A megmosott kapor felét az üveg aljára teszem, majd függőlegesen elrendezve belerakosgatom az uborkákat az üvegbe. A tetejére kerül a maradék kapor, majd a karéj kenyér.
Amikor a felforralt víz annyira kihűlt, mint egy forró fürdő, (vagyis már bele lehetne nyúlni), óvatosan az uborkára öntöm. Az üveg tetejére kis tálkát teszek, alá pedig egy kicsit mélyebb tányért vagy tálat, hogy az esetleg kiforró uborkalét felfogja.
Végül az üveget napos ablakpárkányra teszem, vagy használom a nap nélküli trükköt. 3-4 nap alatt elkészül. Ekkor a kenyeret és a kaprot kidobom a tetejéről, az uborkákat befőttesüvegbe vagy üvegtálba szedem, s rászűröm a levet hogy ellepje. Hűtőszekrényben tárolva 10-14 napig biztosan megőrzi a minőségét. Jó étvágyat hozzá!
2010. augusztus 23., hétfő
Csicsóka
A csicsóka (Helianthus tuberosus) napraforgóhoz hasonló ragyogó sárga virágai nyár vége felé kezdenek nyílni, s késő őszig folyamatosan hoz újabb virágokat. Vágott virágnak is remek, magában, vagy vegyes csokrokban is megállja a helyét. A növény gumóról szaporítható, szinte bármilyen talajon megél, jól tűri a szárazságot. A gumó a burgonyához hasonló (édesburgonyának is nevezik), nagyon egészséges táplálék, salátákban, szószokban, köretekben is felhasználható. Csicsóka telepítésekor érdemes figyelembe venni, hogy akár tíz évig is helyben maradhat, s a növény szegényes körülmények között is ember magasságúra nőhet. Az évek során annyira elszaporodik, hogy a gyomokat teljesen elnyomja az adott területen. Ezt a tulajdonságát kihasználva mi a kert végében levő parlag területre ültettünk csicsókát, és remekül bevált. Nem kell gyomlálni, s mégis egész nyáron rendben van a terület, csupán az elszáradt szárakat kell kora tavasszal letörni.
2010. augusztus 20., péntek
Hortenziás asztaldísz
Vegyes hortenziából készítettem ezt az asztaldíszt, a kompozíció szerintem egy kicsit tájkép hangulatú, olyan minta kis színes hortenziadombok fognák körül a zöld mohával borított tisztást.
Hozzávalók:
fóliával bélelt lapos vesszőkosár,
vizes tűzőhab (oázis),
3-4 kisebb fejű hortenzia,
vegyes zöld (zöld és tarka levelű borostyán, boglárkacserje, díszeper),
friss mohalap,
közepes méretű fenyőkéreg,
metszőolló, kés
Először ellenőrizzük hogy a kosár fóliája nem sérült-e, a biztonság kedvéért tehetünk bele még egy fóliát (erre a célra egy vastagabb anyagú reklámszatyorból vágott lap is megfelel). A tűzőhabot tegyük vízbe kb. 1/2 órára, hogy telítődhessen. A vizes oázistéglát késsel vágjuk formára, és töltsük ki a vele a teljes kosarat.
Fektessük a tetejére a nyirkos mohalapokat úgy, hogy az egész felszínt lefedje, de mindenhol csak egy réteg legyen. A mohát metszőollóval vágva, vagy kézzel tépve könnyen formára alakíthatjuk. A kosár peremén kissé a vesszők közé is benyomhatjuk a mohalapok szélét. A mohadarabokat dróttal rögzíthetjük a tűzőhabhoz: vágjunk 6-8 centis darabokat a drótból, hajlítsuk hajtűformára ezeket, majd szúrjuk az alapba a nagyobb mohalapok közepén, illetve az illesztéseknél.
A zöldekből alakítsunk ki néhány kisebb foltot, a levelek egy része a kosár peremére is feküdjön rá.
Ezután tűzzük be a hortenziákat a kosár hátsó részébe, a szederindákat pedig eléjük (a hosszabb indákat a kosár külső részén is átvezethetjük).
Végül a szegélyek mentén szorítsunk néhány kisebb fenyőkérget a vesszők közé. A laza darabokat ragasztópisztollyal is a kosárhoz rögzíthetjük.
Hozzávalók:
fóliával bélelt lapos vesszőkosár,
vizes tűzőhab (oázis),
3-4 kisebb fejű hortenzia,
vegyes zöld (zöld és tarka levelű borostyán, boglárkacserje, díszeper),
friss mohalap,
közepes méretű fenyőkéreg,
metszőolló, kés
Fektessük a tetejére a nyirkos mohalapokat úgy, hogy az egész felszínt lefedje, de mindenhol csak egy réteg legyen. A mohát metszőollóval vágva, vagy kézzel tépve könnyen formára alakíthatjuk. A kosár peremén kissé a vesszők közé is benyomhatjuk a mohalapok szélét. A mohadarabokat dróttal rögzíthetjük a tűzőhabhoz: vágjunk 6-8 centis darabokat a drótból, hajlítsuk hajtűformára ezeket, majd szúrjuk az alapba a nagyobb mohalapok közepén, illetve az illesztéseknél.
A zöldekből alakítsunk ki néhány kisebb foltot, a levelek egy része a kosár peremére is feküdjön rá.
Ezután tűzzük be a hortenziákat a kosár hátsó részébe, a szederindákat pedig eléjük (a hosszabb indákat a kosár külső részén is átvezethetjük).
Az összeállítás elég tartós, a moharéteget öntözve könnyen pótolható az elpárolgott nedvesség.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
































